A Perfect Nails Magyarországhoz hasonlóan Romániában is rendez ingyenes körmös rendezvényeket így idén június 4-én került megrendezésre Marosvásárhelyen a Perfect Day 2011.
Perfectes Péterrel (Szabó Pétert, a Perfect Nails romániai viszonteladóját mindenki így ismeri 🙂 ) a tavaszi Beautyn találkoztam először, ahol elmondta az elképzeléseit és egyeztettük a várható programot és egyéb részleteket.
Számomra nagy kihívásnak ígérkezett, hiszen rendszeresen járom az országot az ingyenes roadshowk-al és továbbképzésekkel, de egy egész napot egyedül végiginni úgy, hogy 150 ember figyelmét le tudjam kötni, számomra is nagy esemény volt.
Péterék már a Beauty után javában elkezdték szervezni és hirdetni a rendezvényt és ahogy közeledett az időpont egyre több emailt váltottunk, hisze mindketten szerettük volna, hogy minden apró részlet a helyén legyen.
Igyekeztem előre átgondolni és listát írni, nehogy valami itthon maradjon. Mivel repülővel mentünk, mindent gondosan fóliába csomagoltam, hiszen semmit nem vihettem magammal a fedélzetre. A pakolás végén átfutottam az előadásokat és a hozzájuk szükséges anyagokat, eszközöket, végül bezárultak a bőröndök és készen álltunk az útra. Mivel most először vittem őket repülőgépen, félve néztem a körmös cuccokat tartalmazó bőröndömet, ahogy elvitte a futószalag.
A repülőút nagyon rövid volt, kb, 45 perc, így szinte nem is volt időnk megenni a repülőn osztogatott mogyorót, már szálltunk is le.
A reptéren Péter welcome csomaggal várt minket: a férjemnek sörök, nekem üdítők és ásványvíz, bónuszként pedig egy gyönyörű virágcsokrot is kaptam.
A reptér kb. 30 perc autóútra volt a várostól, a szállásunk pedig Marosvásárhely központjától pár percre, a Laci csárdában volt, ami nem hazudtolta meg hírnevét: szépen berendezett szoba, nagyon finom ételek és folyamatos telt ház.
Érkezés után egy finom vacsora mellett átbeszéltük az elkövetkező napok programját: szombaton Perfect Day, vasárnap és hétfőn akril és porcelán továbbképzés, kedden pedig egy kis erdélyi körút várt ránk.
A rendezvény helyszínéül a főtéren egy újonnan átadott 5 csillagos hotel konferencia terme szolgált, ahol érkezésünkkor már minden készen állt a kezdéshez.
Az előadások előtt Péter mondott egy kedves köszöntőt ahol üdvözölte a körmös kollégákat, bemutatott engem és átadta a szót Irénkémnek, egy volt tanítványomnak, aki a tolmácsolásban segített nekem ebben a három napban.
Előadásaimat az itthoni workshopokhoz hasonlóan úgy építettem fel, hogy az egyszerűbb szalonkörmöktől indulva a nap végére eljutottunk az extrém díszítésekig és körömformákig.
Megismerkedtünk a lakkzselével, a manikűr tippel, a épített francia körmökkel, akril és porcelán virágokkal, a stiletto és az orosz mandula körömformákkal, bemutattam az átlátszó és fehér építő zseléinket és a legújabb színes anyagokat (új színes és az optic zselék).
Irénkével megbeszéltük, hogy mivel a nézők kezdésnél bátortalanok, így az első modellem ő lesz, egy kis bátorítást adva a továbbiakhoz. Szerencsére a lányok kedvet is kaptak így a többi bemutatóhoz már válogathattam is a modellek között.
Mindig szeretem ha a résztvevők kérdeznek, mivel így valóban arról tudunk beszélni ami érdekli őket és a kezdeti ráhangolódás után kérdésekben most nem volt hiány.
Kicsit furcsa volt számomra, hogy míg itthon végig beszélek az előadás alatt, itt le kellett a feleznem a mondandómat, hiszen Irénkének is kellett idő amíg románul elmondja.
Az idő nagyon gyorsan eltelt az előadások végén pedig többen személyesen is megköszönték a sok hasznos információt és a közös fotók mellett többen is kértek aláírást a katalógusra.
Az előadás közben nem nagyon éreztem fáradtságot, de amint vége lett, tudatosult bennem, hogy ma sem kell altatni.
Este a finom erdélyi ételek társaságában örömmel beszéltük át a nap eseményeit és én is úgy éreztem, hogy jól sikerültek az előadások.
Vasárnap korán kellet kelni, hiszen az aznapi tanfolyamhoz még elő kellett készíteni a feladatlapokat, tipeket és a festékeket, de szerencsére a Perfectes lányok itt is a segítségemre voltak, így nagyon hamar végeztünk és vártuk az aznapi tanulókat. Az előzetes kérések alapján a tanfolyamot úgy állítottam össze, hogy legyen benne akril festés és porcelán díszítés és. Itt is az alapoknál kezdtünk, festék és ecset helyes kezelése, vékony vonalak, akril virágok, levelek, majd végül eljutottunk a porcelán és akril festék kombinációjáig. Bár mindenki nagyon ügyes volt, mind minden tanfolyamon, most is elmondtam, hogy ne csüggedjen az aki esetleg nem úgy teljesített a nap folyamán, ahogy szeretett volna, mert mindenkinél más a tanulási folyamat és van akinek többet, van akinek kevesebbet kell gyakorolni, de a kitartás mindig meghozza az eredményét.
Mivel még soha nem voltam Romániában, viszont nagyon sok szépet hallottam Marosvásárhelyről és Erdélyről is, így a tanfolyam után elindultunk felfedezni a várost, de sajnos az időjárásnak más terve volt aznapra, így a sétánkat hamar félbe kellett szakítanunk és taxival visszamennünk a szállásra. Mint később kiderült, a taxis jól mérte fel a helyzetet, hogy elázott turisták vagyunk, így nagyvonalúan kezelte a taxiórát és dupla árat fizettünk a fuvarért.
Másnap a tanfolyamon ugyan az volt a tananyag, így Irénke már nagyon rutinosan fordított és magától is válaszolni tudott a kérdésekre és miután megmutatta az otthoni gyakorlásait, megérdemelten vehette át ő is a többiekkel együtt az oklevelét.
Hétfőn más az időjárás is kegyes volt hozzánk, sétálgathattunk a városban, megnéztük a főteret, felmentünk a várba, megnéztük a Marost és egy kicsit a szálloda környékét is felfedeztük.
Mivel kedden nem volt repülőjárat Budapestre, így ezt az elejétől fogva kirándulónapnak terveztük, így reggel Péterrel és Palival nekivágtunk Erdély egy kis szeletének megismeréséhez.
Első utunk a parajdi sóbányába vezetett, ahol a kitermelés során keletkezett hatalmas üregeket látogathatóvá tették, ami nem csak a szemet gyönyörködtette, de a benti levegő (eltekintve a lejutáshoz használt busz kipufogógázától) a légutaknak is nagyon jót tesz.
A barlanglátogatás után Korond felé vettük az irányt, ami nagyon híres kézműves termékeiről, bár most viszonylag kevesen voltak ott, mivel mindenki a következő hétvégén megrendezésre kerülő búcsúra készült. Majdnem elcsábultam egy nagyon szép ruhára, de sajnos a nekem tetsző szín elfogyott, ígí végül úgy döntöttem, hogy marad.
Következő állomásunk Székelyudvarhely volt, ahol Péter egy kicsit dolgozott is, egy Perfectes viszonteladóval kellett találkoznia, így a kellemest összekötöttük a hasznossal. Egy rövid városnézés után Szováta felé vettük az irányt, ami a sósvizű Medve tóról híres. Ahogy megérkeztünk, irigykedve néztünk körül, hiszen nagyon-nagyon melegünk volt és bár a fő rész építkezés miatt zárva volt, a kisebb tavon sok ember lubickolt a hűs vízben. A tó a sót a környező talajból oldja ki és így nagyon érdekes természeti képződményeket látni a tó környékén.
Mivel már jócskán délutánra járt az idő és még aznap nem ettünk semmit, így úgy döntöttünk, hogy hazafelé, utolsó megállóként megnézzük a híres pisztrángneveldéket, ahol a tavak mellett egy étterem is található, aminek étlapján mi más is lenne, mint pisztráng többféleképpen elkészítve.
Egész napon kirándulást után teli élményekkel, de hulla fáradtan értünk vissza a panzióba, ahol még erőt vettünk magunkon és összekészítettük a csomagjainkat a másnapi indulásra, de utána semmi másra nem volt erőnk, mint befeküdni az ágyba.
Szerdán a repülőgép kora délután indult, így a panzió elhagyása után, csomagjainkat lepakoltuk a Perfectes üzletben és beiktattunk még egy kis városnézést, csak most egy kicsit más aspektusból, felfedeztük a helyi bevásárlóközpontot.
A hazaút, nagyon rövid volt, amin még az 1 órás időeltolódás is segített, így az a furcsa helyzet állt fent, hogy ugyan abban az időpontban indult a gépünk, mint amikor leszálltunk Budapesten.
Nagyon köszönöm a ezt csodálatos 5 napot Péternek, Irénkének, Palinak, Dalminak, Istinek, Rékának, a többi Perfectes kollégának, hogy sok munkával lehetővé tették, hogy ellátogathassak hozzájuk és persze a nagyon kedves erdélyi körmösöknek akik megtiszteltek a jelenlétükkel a bemutatón és a tanfolyamokon is.