Itt jártunk – 2010.12.05. – Budapest – MOSZI Magyar Bajnokság

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

A münchen-i sikeres Európa Bajnokság után két hét pihenőt engedélyeztem magamnak, de a november beköszöntével már nem volt kifogás, neki kellett állni a gyakorlásoknak, hiszen a december elején megrendezett Moszi-s versenyen komoly a tét: a düsseldorfi Világbajnokságra lehet kijutni. Mivel ezen a versenyen zselé és porcelán kategóriában is indulni szerettem volna és a feladat egy körökmágyhosszabbításos köröm elkészítése, úgy éreztem, sokat kell gyakoroljak ahhoz, hogy a münchen-i hosszú, nagyon ívelt mosolyvonalú, nagyon hajlított körmökről át tudjak állni az inkább szalonkörmökhöz közel álló Moszi-s stílusra.
Szinte minden héten 2-3 gyakorlást beiktattam és most is volt csoportos felkészülés is. Fogytak a napok és egyre jobban kezdtem izgulni. Annak ellenére, hogy az épített francia porcelán a szívem csücske, a körömágyhosszabbított variánsról ez kevésbé mondható el így ezen a versenyen bár mindkét kategóriára készültem, a zselét tekintettem elsődlegesnek és az volt a célom, hogy kijuthassak vele Düsseldorfba.
Ismét nagyon hamar elérkezett a verseny előtti utolsó néhány nap, ami most nem telt eseménytelenül. Eredetileg a rendezvényt október elejére tervezték, de végül átkerült december elejére, én viszont az alaptanfolyam órarendjét és a továbbképzéseket is az októberi versenyhez igazítottam így a december már sűrűn volt tűzdelve a tanfolyamokkal. Így fordulhatott elő az, hogy a verseny előtti nap délelőttjén még tanítottam a csoportomat és csak utána tudtam teljesen a másnapi versenyre koncentrálni, összepakolni és lélekben is felkészülni.
A vasárnap nagyon korán indult, reggel negyed 7-re mentünk a zselés modellemért, Szilviért, mert szokásomhoz híven szerettem volna inkább előbb odaérni, így 7 óra magasságában meg is érkeztünk a Lurdy házba, ahol sajnálattal láttuk, hogy az üzletházban ez szokatlanul korán volt. A boltok még zárva voltak, amin nem is csodálkoztunk, de azon igen, hogy még a mozgólépcső sem ment, így az első emeletre gyalog vittük fel a bőröndöt és a szatyrokat.
Már meg sem lepődtünk azon, hogy elsőként érkeztünk meg és a regisztráció után el is foglalhattuk a helyünket.
Gyorsan kipakoltunk, előkészítettem Szilvi körmeit, miközben megérkezett az összes versenyző. Nagyon örültem, hogy sok neves versenyző is elindult, így bárki is lesz a győztes, senki nem mondhatja, hogy gyenge volt a mezőny.
Szokatlanul nyugodt voltam, az időket tökéletesen tudtam tartani és úgy éreztem, hogy viszonylag kevés hibát sikerült vétenem ezért bizakodó voltam a végeredmény miatt, ugyanakkor tudtam azt is, hogy nem elég ha egy munka szép, pontosnak, precíznek kell lennie és nem tudtam, hogy amit jónak érzek, vajon milyen helyezéshez lesz elég. Annak viszont nagyon örültem, hogy úgy tudtam felállni az asztaltól, hogy jelenleg ennél jobbat nem tudtam volna készíteni és ezért már megérte.

Mivel a zsűrizést ugyanabban a helységben folytatták le, ahol a mi asztalaink voltak, ezért ki kellett mennünk és megvárni, amíg a zsűri értékeli a munkánkat. Ez sajnos elég sokáig tartott, mialatt mi az előtérben, érdekes körülmények között előkészítettük a második, porcelános modellünket, végül nagyjából 45 perces késéssel tudtuk elkezdeni a “második felvonást”.
Ekkor derült ki, hogy a helyválasztásom nagyon szerencsétlenre sikerült, mivel abban az oszlopban, ahol ültem a légkondícionáló egyáltalán nem volt érezhető, míg a szomszéd asztalnál már dideregtek. Nálam annyira meleg volt, hogy az anyag szinte azonnal megkötött. Ez nagyon jó hatással volt a tempómra, hiszen gyorsan kellett dolgoznom és a gyakorlásaimat és beleértve, először sikerült nemhogy időben, de 5 perccel hamarabb befejeznem az anyagfelhordást, mint a megszabott időm szerint kellett volna, de ezen kívül szinte minden mást nagyon rosszul érintett a meleg: a fehér vég nagyon gyorsan megkötött így nem tudtam igazán szépre kialakítani a mosolyvonalat és mire a hajlításhoz értem, már szinte teljesen megkött, így a zselével ellentétben sajnos úgy álltam fel, hogy ennél sokkal jobbat tudtam volna készíteni normál hőmérséklet mellett. Ettől függetlenül nem szomorkodtam, majd legközelebb bizonyítok porcelánban is 🙂

A zsűrizés idejére megint ki kellett mennünk és mivel össze sem pakolhattuk a holminkat, nem nagyon tudtunk mással elütni az időt, mint körbenéztünk a bevásárlóközpontban, bekaptunk néhány falatot és figyeltük a műsort.
Az idő nagyon lassan telt, sorra jöttek a Megasztáros énekesek és rajtunk egyre jobban nyomot hagyott a reggel fél 5-ös ébresztő.
Fellélegeztünk amikor az eredményhirdetést megkezdték a díszítő kategóriával. A téma a téli ünnepek voltak és csodálva néztük a szebbnél díszítéseket a modellek körmén.
Néhány újabb dal után ismét eredményt hirdettek, mégpedig a zselés kategóriában. Pillanatok alatt megjött a már szinte hiányolt szívdobogás, tenyérizzadás és minél előrébb kerültünk a helyezetteknél annál inkább kezdett megszűnni a külvilág. Amikor a második helyezettet is kihívták, két gondolat kergette egymást a fejemben: jó lett a munkám, az nem lehet, hogy az első hatba ne került volna be, ugyanakkor mi van ha valami mégsem nyerte el a zsűri tetszését?
Hatalmas megkönnyebbülést és örömet éreztem, amikor az első helyezettnél az én nevemet mondták ki és óriási sikollyal ugrottam Szilvi nyakába, aki szinte jobban izgult nálam 🙂
Nagyon jó érzés volt újra a dobogó tetejére állni.
Alig jöttünk le a színpadról, az izgalom folytatódott a porcelán kategóriában, ahol vegyes érzelmeim voltak. Tudtam, hogy nem sikerült olyan jól a munkám, de reménykedtem, hogy hátha a dobogóra elég lesz. Végül a 4. helyezést sikerült elérnem, amiért egy nagyon pici szomorúság volt bennem, mert tudom, hogy sokkal jobbra lettem volna képes, ugyanakkor nagyon örültem, hogy Düsseldorfba zselés körömmel mehetek így végül is nagyon jó érzéssel távoztunk a helyszínről.
Összepakoltuk a holminkat, a rengeteg ajándékot amiket a verseny szponzoraitól kaptunk és az autó felé vettük az irányt.

Díszítő kategória:
I. Kolatné Erika
II. Kis Mercédesz
III. Abonyi Barbara

Zselés kategória:
I.Darabos Évi
II. Vétek Nikolett
III. Bán Nikolett
IV. Kovács Gabriella
V. Lakatos Zsuzsanna
VI: Kovács Zsuzsa Teodóra

Porcelán kategória:
I. Kovács Gabriella
II. Sándor Adrienn
III. Halász Virág
IV. Darabos Évi
V. Kun Zsuzsanna
VI. Barsi Tímea

Ezúton is szeretném megköszönni a gyakorló modelleimnek a felkészülésben nyújtott segítségüket: Bettinek, Briginek, Ritának, Zsófinak és Zsuzsának.
Köszönöm a két versenymodellemnek, Laurának és Szilvinek, hogy az egész napjukat rám áldozták és türelmesen bírták a verseny, a zsűrizés és az eredményhirdetés kimerítően hosszú óráit.

Köszönettel tartozom a felkészülésemben segítő oktatóimnak: Sándor Adriennek, Koppányi Emesének és Mátyás Évának.

Gratulálok a verseny összes résztvevőjének és a dobogós helyezést elért versenyzőknek.